Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2026 augusztusi száma

A tartalomból:

Szent István ujjlenyomata - A missziót amit Szent István király töltött be Európában népe számára, különleges küldetésnek tekintjük. A már kialakult európai népek közé egy keletről jövő, alig ismert nép ékelődik be, különös nyelvvel, sajátos modorral, nomád szokásokkal. A gyanakvást és visszautasítást, amiben részünk lett, valahogy azonban túl kellett élni.

Akkor is, azóta is a béke az, amely leginkább termékennyé teszi az életet, mert dolgozni engedi az embert. A mezőn a földművest, a gyárakban és üzemekben a munkást, hivatalokban és cégekben az alkalmazottat, az iskola falai között a tanárt és diákot, kórházakban az orvost, a közlekedésben azok résztvevőit. A béke mindenütt igyekszik az alkotó embert Isten teremtő munkatársává tenni – akár úgyis, hogy az nem is sejti, hogy jelentős teremtői szándék részese.

Szent István király nemzetünk fő pártfogója és védőszentje, példát adott messzi koroknak arra, hogy a minden helyzetben és minden körülmények közötti megmaradás feltétele, az isteni gondviselésbe vetett bizalom és remény. Ennek pecsétje a Szent Jobb. A Szent Jobb olyan épségben megmaradt, hogy akár Szent István ujjlenyomatát is levehetnék róla – említi egy alkalommal Szentágothai János. Persze erre nincs szükség, hiszen Szent István ujjlenyomata megmaradt. A magyar nemzet falvai, városai, közigazgatási és keresztény szerkezete, valójában Szent István ujjlenyomata.

Belső küzdelmeit a külső támadásokkal egyszerre vívta. Úgy győzött kint és bent, hogy az egyik hatott a másikra. Csatáit azonban nemcsak kard és ima erejével vívta. István a maga korában a hálózatépítés mestere volt. Olyan kapcsolatrendszert (csomópontokat) épített ki közel és távol, amely még ellenfeleinek is segítségére volt abban, hogy őt megértsék. Több olyan tényezőt találunk a Szent Király életében, ami megkerülhetetlenné tette őt kortásai között: anyja Sarolt görögkeleti vallású volt. A keresztséget Prága püspökétől, Adalberttől vette fel, feleségül Gizellát, a bajor hercegnőt választotta, koronát II. Szilvesztertől kért. Zarándokházat épített Róma, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Ravenna városokban.

A magyar nemzet ma is hasonló körülmények közé került, történelme során nem először. Éppen ezért fontos tudnunk, hogy ami ma történik kívül és belül, az szintén a csomópontok megerősítése lehet, nem csak kard és ima erejével. Lássunk erre is példát!

"Szent István óta talán nem volt olyan arányú templomépítés, renoválás, plébániák, parókiák, közösségi terek létesítése és kialakítása, mint az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor küzdelmes időszak is ez, hiszen az oktatás és nevelés terén szerepet kapott egyházak, épp úgy jövőt alapozó tevékenységet folytatnak, mint az apostoli király az első ezredfordulón. Az első évezred végén, a keresztény kultúrában megerősödött európai nemzetek közé kellett betagozódnia egy nomád, vándorló, állattartással foglalkozó és emiatt helyváltoztatást igénylő népnek. Most, a harmadik évezred kezdetén újból a helyét keresi. Közben nemzeti létét és határait védi az emberiség átalakuló kultúrájában, ahol a valóságot egyre inkább a digitális felhő jelenti. Kérjük a Szent Király közbenjárását, sikerüljön megőrizni arcunkat és kultúránkat, önállóságunkat és hazánkat!" - Juhász Ferenc írása 

„Jézus meghívását fogadta el, aki eljött ide” - Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat

A program kezdetén Árvai Ferenc atya, a Főegyházmegyei Karitász igazgatója nyitó előadásában Assisi Szent Ferenc életpéldáját állította tanítása középpontjába. Úgy fogalmazott, a találkozó mottójaként is szolgáló mondat - „Dicsérjétek az Urat és áldjátok!” – legyen a fiatalok életprogramja.

Ternyák Csaba egri érsek a nyitó szentmisén elmondta, örömmel jön minden évben Egerszalókra, fiatalodni és dicsérni az Urat, hiszen ez életünk legfontosabb célja. Szentbeszédében így fogalmazott: „Eljöttünk Egerszalókra, hogy a lelkigyakorlatunk mottóját minden imában és énekben gyakoroljuk, hogy nyugalmat találjon lelkünk. Dicsérjétek az Urat és áldjátok - mondjuk, énekeljük Szent Ferenccel. „Segítsen minket ebben a Kármelhegyi Boldogasszony, a mi mennyei édesanyánk, aki mindig gondunkat viseli, amikor fáradtak vagyunk, terhek alatt roskadozunk, és elvezet minket Szent Fiához, Jézus Krisztushoz.” – zárta tanítását az érsek.

Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot július 16 – 19. között tartották. Ez az ország egyik legnagyobb katolikus ifjúsági eseménye, több száz 16–30 év közötti fiatalt vett részt. A rendezvényen szerepeltek szentmisék, előadások, tanúságtételek, kiscsoportos beszélgetések, szentségimádások, koncertek, játékos közösségi alkalmak, és táncház is.

Hivatásgondozó lelkigyakorlat - Az Egri Szeminárium ebben az évben is várja hivatástisztázó lelkigyakorlatra azokat a 14 évesnél idősebb fiúkat, akik érdeklődnek a papi hivatás iránt. A lelkigyakorlat mottója: „Neveden szólítottalak!” A lelkigyakorlat fő célja az Istennel való kapcsolat mélyítése, a közös és az egyéni ima gyakorlása, a Szentírás olvasása és értelmezése. A lelkigyakorlat helye az Egri Érseki Papnevelő Intézet, Foglár György utca 6. A program augusztus 12-én (szerdán) 18.00 órakor kezdődik, és 15-én (szombaton) az ebéddel ér véget. Kérik, hogy a résztvevők hozzanak magukkal Szentírást, jegyzetfüzetet és tollat. A lelkigyakorlat minden jelentkező számára ingyenes. Jelentkezni a spirituálisnál lehet a loczitamas76@gmail.com címen. Szeretettel várnak minden érdeklődőt az Egri Szeminárium kispapjai és elöljárói!

Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza