„Az evangélium éltető erő” – pap- és diakónusszentelés Egerben

(A képre kattintva galéria nyílik!)

2026. június 20-án a 10 órai szentmisében az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek áldozópappá szentelte Łukasz Bernard Urych diakónust, valamint diakónussá szentelte Osztie Balázs és Jan Marek Bryska papnövendékeket az egri Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumból.

A főpásztor a szertartás kezdetén úgy fogalmazott: az egyházmegye egyik legnagyobb ünnepe ez. Isten iránti hálával van tele a szívünk, hogy adott nekünk egy papot és két dianókust a mai napon. Ternyák érsek köszöntötte a családtagokat is, akik eljöttek Lengyelországból és Budapestről.

Az evangéliumot követően a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium elöljárói szólították a szentelendőket és tanúsították, hogy méltóak a szolgálatra.

Ternyák érsek szentbeszédében beszélt arról, hogy a szentlélek kiáradásának történetét más és más módon fogalmazzák meg az evangéliumok és az apostolok cselekedetei.

„A mai evangéliumban arról hallottunk, hogy Jézus rálehelt a tanítványokra, és azt mondta nekik: vegyétek a Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit meg lesznek bocsátva, akinek megtartjátok, meg lesznek tartva. Különleges és ritka ez a kifejezés a Bibliában is, rájuk lehelt” – idézte fel az érsek.

Azzal folytatta: az ember teremtésének történetében is azt olvassuk, hogy az Úr, az agyagból gyúrt első ember orrába lehelte az élet leheletét, és az élettelen anyag, ezáltal lelket, életet kapott. Ez az isteni lehelet teszi új emberré a tanítványokat, akik által Isten megújítja a föld színét. De nem csak róluk van szó. Isten azt akarja, hogy rajtuk keresztül, ezeken a tanítványokon keresztül, a föld minden népéhez eljusson, nemzedékről nemzedékre, a Szentlélek megújító ereje.

A főpásztor beszélt arról, hogy ez a teremtő lehelet jelenik meg a nagycsütörtöki liturgiában is, amikor a krizmaszentelés szertartásában, egy imádság keretében, a püspök rálehel a szent olajra. A Szentlélek segítségül hívásának szimbolikus gesztusa ez az imádság és a rálehelés. Ezáltal lesz a krizma, a keresztség, a bérmálás, a pap és templomszentelés fontos eszköze. A papszentelés prefációjában pedig így imádkozunk: mindenható örök Isten, te egyszülöttedet, szent lelkeddel, az új és örök szövetség főpapjává felkented, és csodálatos rendeléssel, szentül meghagytad, hogy az ő egyetlen papsága fennmaradjon az egyházban. Kedves Łukasz, ma te is Krisztus egyetlen papságának részese leszel, amikor ünnepélyes imádság keretében, lehívom rád a Szentlelket, amikor azért imádkozom, hogy újítsa meg szíved mélyén a szentség lelkét, amelyet már a keresztségben és a bérmálásban is megkaptál. Újítsa meg és erősítse meg benned – fordult a szentelendő új paphoz. Derék munkatársként, az lesz a feladatod, hogy igehirdetésed által, az evangélium igéi, az emberek szívében gyümölcsöt hozzanak. Ebben a szentmisében az Úr ma rád lehel. És beteljesedik rajtad is az evangélium szava, amit az apostoloknak mondott Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, akinek megtartjátok, az bűnben marad – mondta Łukasz Bernard Urych-nak az érsek. Úgy folytatta: amikor majd papként, a gyóntatószékben felolvasol, jusson eszedbe Viennai Szent János példája, aki hivatását úgy értelmezte, hogy ő azért született, hogy feloldozásra emelt kéz legyen a bűnösök világában. Te is légy ilyen feloldozásra felemelt kéz!

A kéz, a kezek, szimbolizálják szinte az ember minden képességét. A kezeknek nagy szerepe van, a szentelés szertartásában is. Egyrészt az engedelmességi ígéret során, összetett kezeiteket, a saját kezembe fogom, majd pedig a kézfeltétel során, lehívom rátok a Szentlelket, úgy, hogy kezeimet a fejetekre helyezem, majd a papszentelésre készülő bukás kezeit megkenem a szent Krizmával, amely a Szentléleknek és az ő erejének a jele. Testvéreim, gondoljatok arra, hogy az Úr is kézbe vett titeket, rátok tette kezét, jelezve ezzel egyrészt azt, hogy hozzá tartoztok, lefoglalt benneteket, másrészt azt, hogy kezeitek által, ő működik a világban. Ezért azt kéri tőletek, hogy kezeiteket bocsássátok teljesen az ő rendelkezésére, szeretetének szolgálatára, hogy isteni érintését másoknak tovább tudjátok adni. Azt kéri tőled kedves Łukasz, hogy felkent kezeid eszközökké váljanak az ő kezében, hogy szeretete átalakíthassa a világot, hogy áldást ossz kezeiddel és hogy magad, önmagad is áldássá válj, hogy a házasságokra áldást adj, hogy keresztelj. A szentmisében pedig, amikor kezedbe veszed a kenyeret és a bort, Krisztus arra kér, hogy add neki hangodat, szavaidat is, ne csak a kezedet, hogy általuk az ő teste és vére jelenjen meg az oltáron.

A Szentlélek elküldése teszi mindezt. Az ő elküldése az a nagy ajándék, amely Krisztus feltámadásának erejét, nyilvánvalóvá teszi azóta is az egyház hosszú történelmében a Szentlélek működik az egyházban. A feltámadt Krisztus ígérte meg a Szentlelket, amikor azt mondta, hogy majd más vigasztalót küld. Elküldi az igazság lelkét, aki megtanít mindenre, amit mondott nekünk. Szükségünk is van arra, hogy megtanítson minket, mert ahogy egy antiókhiai pátriárka tanítja, Szentlélek nélkül az Isten távoli, Krisztus a múlté, az evangélium holt betű. Az egyház egyszerű szervezet, a tekintély uralkodás, a misszió propaganda, a liturgia puszta emlékezés, a keresztény élet pedig a rabszolgamorál. A Szentlélekkel azonban, a kozmosz felemelkedik és Isten országa megszületik. A feltámadt Krisztus jelenvalóvá lesz. Az evangélium éltető erő. Az egyház szentháromságos közösség. A tekintély felszabadító szolgálat. A misszió pünkösd. A liturgia emlékezés és elővételezés, az emberi cselekvés pedig megistenül. Hogyan történik mindez? A Szentlélek által!

Kedves szentelendő testvérek – folytatta Ternyák érsek –, köszönöm nektek, hogy volt bátorságotok elindulni, tovább haladni és kitartani ezen az úton, amelyen a Szentlélek indított el benneteket, és járjátok az utat, olyan értelemben, mint a neokatekumenális út, de olyan értelemben is, hogy jártok Krisztus útján és a hivatás útján. Ketten is Lengyelországból jöttetek magyarországi misszióba. Hatalmas áldozatokat hoztatok, amikor megtanultátok a mi nehéz nyelvünket, és azt is, hogy a népeink közötti ősi barátság, nemcsak közös küzdelmed, nemcsak egy jó tokajival vagy vodkával való koccintást jelent, hanem a hétköznapokban áldozatokat és teljes sorsközösséget is kíván. Köszönjük, hogy felvállaltátok velünk magyarokkal ezt a sorsközösséget. Mindezt miért teszitek? Azért, mert Krisztus követségében járva, őt akarjátok hirdetni nálunk. Isten áldjon meg benneteket gazdagon, és adjon nektek sok lelki örömöt – válaszolta is meg a kérdést.

Kedves Ján és Balázs testvéreim, akik ma részesültök a diakonátusban, ne feledjétek, hogy a diakonátus szolgálat, amelyre most vállalkoztok, egész életetekre szól és nem szűnik meg akkor sem, ha jövő ilyenkor, Isten segítségével, majd pappá szentellek benneteket. Szolgálatotokat hassa át az öröm és a lelki béke, annak az embernek a derűje, aki szabadon, szeretetből szolgál, mert tudja, hogy amit a másik embernek tesz, azt valójában az Úrnak teszi.

Kedves Łukasz testvérem, te ma az egri presbitériumnak, az egyházmegye papi testületének teljes jogú tagja leszel. Ma bekerülsz Jézus Krisztus legszűkebb barátainak egri körébe. A papok közötti testvéri összetartozás ne csak a szolgálatra terjedjen ki, hanem a szabadidő, a pihenés, a testvéri együttlét megannyi helyzetére is. Legyen külön köszönet és hála szüleiteknek, testvéreiteknek, barátaitoknak és mindazoknak, akik Krisztus oltárához segítettek titeket. Hálásan köszönöm ismételten a Redemtoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium, valamint a Hittudományi Főiskola rektorának és elöljáróinak, a teológiai tanároknak, valamint a hivatásotokban szerepet játszó minden paptestvérnek és Krisztus hívőnek, jó példáját, imáját és áldozatát. Hálás szeretettel köszönöm meg egyházmegyénk jubiláló papjainak hosszú szolgálatát. Vasmisés, aranymisés és ezüstmisés testvéreink a szentmise áldozati részében, ma mellettünk állnak az oltárnál. Jutalmazza meg őket az Isten, és áldja meg több évtizedes helytállásukért, jó példájukért, és adja meg nekik a mindvégig való hűség kegyelmét. Végezetül a Boldogságos Szűz Máriának, a papok édesanyjának, valamint Szent János apostolnak, egyházmegyénk védőszentjének oltalmába ajánlom egyházmegyénk egész közösségét, és kérem közbenjárásukat, hogy Isten bőséges áldása kísérje szentelendő testvéreink életét és szolgálatát – zárta beszédét az érsek.

A főpásztor köszöntötte az egyházmegye jubiláló papjait is. Az érsek megköszönte az Érseki Papnevelő Intézet és a Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szeminárium, valamint a Hittudományi Főiskola rektorának és elöljáróinak, a spirituális atyáknak, a tanároknak, valamint a szentelendők hivatásában szerepet játszó minden papnak és Krisztus hívőnek jó példáját, imádságát és áldozatát.

A szentelendők annak jeléül, hogy kizárólag Istennek akarnak élni és meghalnak a világnak, arcra borultak az oltár előtt. Ternyák Csaba érsek a felszentelő ima és kézrátétel által adta át a Krisztustól kapott szerpapi és áldozópapi hatalmat és küldetést. Az egyházmegye papjai pedig kézrátétellel fogadták be az új áldozópapot az egyházmegye papi közösségébe.

A beöltözést és a krizmával történő megkenést követően az újmisés a főpásztorral és a jelenlévő papsággal együtt mutatta be a szentmisét.

A szertartást élőben közvetítette a Szent István Rádió és a Szent István Televízió Youtube csatornája.

Szöveg: Debnár Ádám

Fotó: Lénárt Márton; bf

Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza