Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2024 decemberi száma

A tartalomból:

„Azért imádkozunk, hogy megszűnjenek a háborúk…” - Sokéves hagyományunknak megfelelően, decemberi számunkban az egyházi év végén készítünk számvetést főpásztorunkkal, Ternyák Csaba érsekkel.

Főtisztelendő Érsek Úr! Komoly eseményekben gazdag esztendőt zárunk. Nagyon sok emlékezetes programmal. Februárban nyitották meg Csepellényi György boldoggá avatási eljárását, áprilisban a Magyar Katolikus Egyház nemzeti zarándoklatot hirdetett Rómába, szeptemberben egyházmegyei találkozót tartottak, amelynek keretében sor került a felújított egri bazilika megáldására… Hogyan emlékszik vissza ezekre a programokra?

— Habár ezek az események fontosak számukra, nem szabad elfelejtenünk, hogy mi nem egy programszervező iroda vagyunk, hanem Isten zarándok népe. Minden program nagyszerű, ha a híveinket közelebb viszi Istenhez, és ha felkelti azok érdeklődését, akiknek életében a hit elhalványult, de szívükben ott él a visszatérés vágya. A legszebb programjaink személyesek: az Istennel való beszélgetés alkalmai, a napi imádság, a vasárnapi szentmisék, egy életgyónás, a tudatos jócselekedetek, és még hosszan sorolhatnám...

(Az interjú az Egyházmegyei Hírek decemberi számában olvasható.)

Advent: az Úr eljövetele - Az idei esztendőben december 1-jén, vasárnap vette kezdetét az advent, a karácsonyt előkészítő időszak. Ez a szó a latin „adventus Domini” kifejezésre utal, ami annyit jelent: az Úr érkezése, az Úr eljövetele. Szent várakozás ez, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Várakozunk négy héten át azért, hogy karácsony titka megérlelődjön bennünk, hogy méltó módon tudjuk befogadni a kisgyermekként közénk érkező Istent, az Élet Urát. Az újkorban alakult ki az adventi koszorú szimbóluma. A fenyőágakból font koszorúra elhelyezett négy gyertya az adventi időszak négy vasárnapjára utal. A pirkadat előtt, hagyományosan hajnalban bemutatott szentmisék, az úgynevezett rorate misék, az adventi időszak liturgikus sajátosságának számítanak, elnevezésük pedig a latin miseének kezdő sorának, a „Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!” (Magyarul: „Harmatozzatok, égi magasok és a felhők hozzák az igazat!”) mondatnak a rövidítése. Ezekben a hetekben a keresztény ember próbál elcsendesedni, önvizsgálatot tartani. Várakozásunkban imádkozzunk teljes reménységgel és bizonyossággal az ő szeretetében, és higgyünk eljövetelében.

Kispapok beöltözése, lektorok avatása - Az őszi lelkigyakorlat végén, november 22-én az Egri Érseki Papnevelő Intézetben három papnövendék ölthette magára először a reverendát, Krisztus Király vasárnapján pedig Ternyák Csaba egri érsek négy lektort avatott a bazilikában.

A főpásztor szentbeszédében kifejtette: az evangélium Jézus és Pilátus találkozását idézi elénk, ez valójában két világ találkozása, s felvetődhet a kérdés, melyik a király és melyiknek van valódi hatalma? Jézustól azért félnek a hatalmasságok, mert ő az igazság, Isten Igazsága, a szeretet Igazsága, s az egyház ennek a letéteményese ma is. Az a feladata, hogy tanúságot tegyen erről minden korban, minden népnek, minden embernek.

Az érsek a kispapokhoz szólva elmondta: „Köszönöm nektek, hogy miután a Mester kiválasztott titeket és meghallottátok hívó szavát, ti bátor és felnőtt döntéssel választottatok! Megválasztottátok Krisztust a ti királyotoknak.”

 A főpásztor elmondta még, hogy mindenki meghívást kap arra, hogy Krisztus királyságát megerősítse saját életében és a közösségben, s a szolgálat nagysága nem a ránk bízott feladat nagyságától függ, hanem attól, akinek szolgálunk. Ezért tehát mindannyiunk szolgálata egyaránt fontos, hiszen a legnagyobb Urat, a Királyok Királyát szolgáljuk!

Az érsek a hivatás elmélyítésére buzdította a papnövendékeket, s megköszönte Vízi János, Michał Bartosz Muszyński és Dolhai Lajos rektoroknak és a tanároknak a papnevelés területén végzett hűséges és áldozatos szolgálatot.

Karácsony: az Úr születése - Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ. A karácsonyt december 25-én ünnepeljük. A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben. Mivel az evangéliumok nem nyújtottak támpontot Jézus pontos születésnapjának megállapításához, kezdetben azt többféle időponthoz kötötték, majd évszázadokig január 6-án, vízkeresztkor ünnepelték. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkeresztétől, és került át december 25-re.

Karácsony napját négyhetes adventi időszak előzi meg, ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A karácsonyi ünneplés december 24-én a szentestével, karácsony vigíliájával veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak: e szokás nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételekben.

A pápa karácsony napján délben ünnepi Urbi et Orbi (a városnak, azaz Rómának és a világnak szóló) áldást ad a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyéről. Karácsony ikonográfiájának központi témája a jászolban fekvő újszülött Jézus szüleivel, Máriával és Józseffel. A katolikus templomokban karácsonykor megtalálható betlehemi jászol állításának szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.

A karácsonyfa-állítás a 17. századtól, német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos magyar paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés és a kántálás.

Juhász Ferenc: Magányos misszió - A boltos, aki ismerte a környéket, figyelmeztette a papot, ne menjen egyedül oda. És semmiképpen ne menjen gyalog! Várja meg inkább a reggelt. Minden ellene szólt tehát annak, amit tenni készült. Este ment, egyedül és gyalog. S mert érzett némi kockázatot vállalkozásában, még több nápolyit, cukorkát és ezt-azt vásárolt. A családban, akikhez készült, négy gyerek van: egy kislány és három fiú. A legnagyobb talán tízéves lehet. Apa karácsonyra hazaszökik – súgta meg a középső fiúcska bizalmasan a papnak, egyik mise után a sekrestyében. Így derült ki, hogy nem élnek könnyen.

(Az írás folytatása az Egyházmegyei Hírek decemberi számában olvasható.)



Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

adószám: 18578726-2-10

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala