Megjelent az Egyházmegyei Hírek 2024 áprilisi száma

A tartalomból:

Húsvét az egri bazilikában - Nagyszombaton, Húsvét vigíliájának szertartása a tűzszenteléssel kezdődött az egri bazilikában. Ternyák Csaba érsek az új tűzről gyújtotta meg a húsvéti gyertyát. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságát hirdeti. Ezután a diakónus elénekelte a húsvéti öröméneket. Az ószövetségi olvasmányok után a Dicsőség következett, majd az Evangélium előtt ismét felhangzott az Alleluja, amelyet a nagyböjt során nem imádkoztunk. A keresztvíz megáldását követően a Főpásztor 10 felnőtt katekument keresztelt meg, majd a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat.  Homíliájában a főpásztor így bátorította az újonnan megkeresztelteket: „Hosszú érlelődési és tanulási folyamat előzte meg döntéseteket. A keresztény életbe való bekapcsolódás során jutottatok el a mostani ünnepi pillanatig. Ma meghaltok a bűnnek és eltemetkeztek a szenvedő és keresztre feszített Krisztus titkában, a keresztség fürdőjében pedig új életre születtek: részesültök Krisztus feltámadásában és dicsőségében. Nagy örömmel köszönt titeket az Anyaszentegyház és Isten iránti hálával fogad be ez a közösség. Köszönjük, hogy meghallották az Úr szelíd, de egyértelmű hívását, hogy a Krisztus követői legyenek. Ez a mostani szertartás számotokra igazi új kezdet. Ez a ti ünnepetek és egyben emlékezés és erőforrás minden jelenlévő hívő számára.” A keresztelés és a bérmálás szertartása után a jelenlévők megújították keresztségi fogadalmukat. Az újonnan megkereszteltek két szín alatt részesültek a szentáldozásban és így az ősegyház szokása szerint ezen az éjszakán részesültek mindhárom beavató szentségben.

Húsvéti Gyertya - A sokaság közepén állt a pap, és már-már lehajolt, hogy megfújja a füstölgő hasábokat, amikor szellő jött, és meggyulladt az egyik lécdarab. A kékes vékony füst alatt sárgás lángnyelvek keletkeztek. Mégis lesz tűz, ezekből a gallyakból –  gondolta a pap, miközben bizakodva imádkozta: „Kérünk Istenünk áldd meg ezt az új tüzet, és a húsvéti ünnepek kegyelmeivel, mennyei vágyakra gyújtsd fel szívünket!.”

Sokadjára mondja már ezt az imát, de nem emlékszik arra, hogy a tűz, valamikor is olyan friss és eleven lett volna, amilyet a szertartás feltételez. A húsvéti éjszakán megrakott tűz körül most is sokan bábáskodtak. Jótét lelkek, akik ilyenkor mindig ott mozognak, fogják vagy tartják a feltámadás kellékeit: húsvéti gyertya, feltámadási szobor, az öt nagy tömjén egy tányérkán, a szertartáskönyv, szentelő, füstölő, a parázsfogó csipesz, a hordozható mikrofon, hogy bent is hallják. Sokan ugyanis elfoglalták helyüket jó előre, hogy a hosszú szertartás alatt ne kelljen állniuk.

Másként történt…

Juhász Ferenc pasztorális helynök írását a lap áprilisi számában olvashatják.

Csepellényi György mártíromsága - 1674. március 26-án (Húsvét másodnapján) a füzéri plébániáról bujdosók egy csoportja foglyul ejtette és elhurcolta Csepellényi György pálos rendi missziós papot, füzéri plébánost. Csepellényi ezt követő szenvedéséről többféle forrástípus is egybehangzóan tudósított: levelek; Szelepcsényi György esztergomi érsek XI. Ince pápához írt 1684. évi jelentése a katolikus vallás hazai helyzetéről; Fenesy György egri püspök által 1689-ben kezdeményezett boldoggá avatási eljárás jegyzőkönyvei; valamint Landor László pálos rendi szerzetes, tanár 1691-ben Ovis in medio luporum (Bárány a farkasok között) címmel megjelent értekezése, melyben Csepellényi boldoggá avatása mellett érvelt. Landortól ismert, hogy Csepellényinek nem volt állandó börtöne, hiszen fogvatartói is folyamatos mozgásban voltak: a bujdosók egyszerre tartottak a Habsburg-pártiak és a törökök esetleges támadásaitól. Így foglyukat is magukkal hurcolták, Füzérről egészen Egerfarmosig vitték. A következő két hónapban, miután megfosztották szerzetesi ruhájától, válogatott kínzásokkal gyötörték, például dohányt vágtak a hátán, ütlegelték, késekkel és baltákkal vagdosták a testét, megkötözve kitették szúnyogok közé a nádasba, mezítláb járatták a levágott nádtarlón, lenyúzták a bőrt a válláról és a karjáról, lovakhoz hasonlóan felsarkantyúzták, teherhordásra kényszerítették. A rámért szenvedéseket, Jézus Krisztushoz hasonlóan, alázatosan, türelemmel viselte. A forrásokból ismeretes, hogy hívei komoly összegű, 900 birodalmi tallért kitevő váltságdíjat fizetettek volna érte, de kínzói még pénzért sem váltak meg tőle. Nagy szálka volt szemükben ugyanis Csepellényi sikeres missziós tevékenysége, mely során a pálos szerzetes hét falu kálvinista lakosságát vezette vissza a katolikus egyház kötelékébe. Csepellényinek halála előtt öt nappal megengedték, hogy elvégezze életgyónását Nagy János mezőkövesdi, később egri plébánosnak, valamint szentáldozásban részesülhessen. A plébánostól származó információkból megtudhatjuk, hogy a pálos szerzetes jámbor életet élt, nagy tisztelője volt a Szűzanyának. A rengeteg kínzást követően Csepellényi Györgyöt 1674. május 24-én az Egerfarmos határában fekvő Szőke pusztán fejezték le. Holtteste napokig temetetlenül hevert, végül Nagy János engedélyt kapott arra, hogy illő módon eltemesse, aki a vértanú sírhelyéül az egerfarmosi templomot választotta – írja a lapban Benei Bernadett.

Lényeges, hogy a Mennyei Atya szeretetét átadjuk tanítványainknak - Szabó Zsófia a sajóládi Fráter György Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatónője a Szent Gellért-díj arany fokozatát vehette át az egyházmegyei tanévnyitón Ternyák Csaba érsektől. A laudációban elhangzott: éppen 40 éve, hogy a pedagógus pályát választotta. Igazi vezető: kitartó, következetes, ugyanakkor szívvel lélekkel végzett munkát vár el elsősorban önmagától, de a pedagógusoktól és a tanulóktól egyaránt. Nagy lelkesedéssel szervezi, irányítja a tanulók lelki életének fejlődését segítő programokat: a lelki napokat, az egyházi ünnepekről való megemlékezéseket, az iskolamiséket. Ezeken aktív részvételre ösztönzi a pedagógusokat és a diákokat is.  Szívesen vesz részt mind a sajóládi, mind pedig a Miskolc-Martinkertvárosi plébánia egyházi rendezvényein. A Sajóládi Egyházközség Képviselőtestületének tagja. A Szent Gellért-díjas pedagógusról az Egyházmegyei Hírek áprilisi számában olvashatnak.

Forrás megtekintése (eger.egyhazmegye.hu) >

< Vissza