Magyarország példát mutat az üldözött keresztények segítésében

Soltész Miklós szerint kérdés, hogy azok, akik a fegyverkereskedelemből, a kirobbantott háborúkból gazdagodtak meg, ráébrednek-e arra, hogy segíteniük kell a háború sújtotta területeken.

 

Magyarország példát mutat a nála sokkal tehetősebb országoknak az üldözött keresztények megsegítésében – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára hétfőn Budapesten, A vallási közösségek biztonsági helyzete egy változó világban címmel megrendezett konferencián.

Az államtitkár kiemelte: míg a migrációt támogatók a gazdag európai országok munkaerőhiányát akarták orvosolni és ezzel tovább gyengítették a közel-keleti országokat, addig a magyar kormány a közel-keleti – elsősorban keresztény – közösségek helyben maradását és megerősödését támogatja.

E célt szolgálják templom- és iskolaépítési programjai, valamint az az ösztöndíjprogram is, amelynek keretében már több száz közel-keleti fiatal tanul magyar egyetemeken, hogy az itt megszerzett tudással hazatérve közössége vezetője lehessen – tette hozzá.

Soltész Miklós szólt arról is: három éve mintegy félmillió ember vonult át Magyarországon, és „bárki bármit hazudik”, a kormány segítetett a rászorulóknak, hogy senki se maradjon élelem vagy orvosi segítség nélkül. Ugyanakkor „nem adtunk segítséget ahhoz, hogy megszálljanak minket”– fogalmazott.

Közölte, a két és fél éve a kerítésépítés miatt sokat támadott magyar politikai vezetésről és a magyar miniszterelnökről ma már sokan mint Európa megmentőiről beszélnek. Olaszország, Ausztria „követ minket”, és vasárnap Angela Merkel német kancellár is úgy nyilatkozott, hogy „a magyar kerítés Németországot is védi”. „Kár, hogy két és fél éve még nem ismerte ezt el” – jegyezte meg az államtitkár.

Soltész Miklós kitért arra is, hogy az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság a jövőben a Miniszterelnökség és az ő „szárnyai alatt” folytatja munkáját.

Nyikos Györgyi, a konferenciát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nemzetközi rektorhelyettese elmondta, hogy az egyetemen működik a vallási közösségek biztonsági helyzetét kutató csoport. A nemzetközileg elismert kutatók és phd-hallgatóik együtt dolgoznak azon, hogy felhívják a figyelmet a Közel-Keleten élő keresztény közösségek helyzetére, és munkájuk során együttműködnek a kormánnyal és a közel-keleti keresztény közösségekkel is.

Marton Zsolt, a konferenciának otthont adó Központi Papnevelő Intézet rektora felidézte: az egyetemi templom helyén a török hódoltság idején dzsámi állt, és a törökök kiűzése után az itt építkezni kezdő pálos szerzetesek eleinte a dzsámiba jártak imádkozni. A pálosok a dzsámi mellett építettek kolostort, majd amikor felépítették, 1786-ban II. József feloszlatta a rendet.

Az üresen maradt kolostorban II. József jozefinista papneveldét szeretett volna alapítani, de nem talált ehhez elegendő számú nevelőt, így végül 1805-ben kezdte meg működését a papnevelő intézet – mondta.

Később a történelem számos vihara átsöpört az intézményen, 1848-ban például az egyetemi templomban tartotta üléseit a parlament, később a szeminárium épületében volt a Vörös Hadsereg pénztára. Ezek a viharok végül mind elvonultak, és „mi mégis itt vagyunk a magyar nemzet szolgálatára” – fogalmazott az intézmény vezetője.

 

MTI

 

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala