Leleplezték Mindszenty József szobrát Máriapócson

Megtelt Máriapócs főtere szombaton, a hűs szellőben várták a hívek a Kisboldoasszony-napi római katolikus szentmisét, amelyet Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök vezetett.

 

A bazilika kertjébe a keresztekkel érkező zarándokok az Istenszülő Szűz Mária születését jöttek ünnepelni, a már hagyományossá vált búcsújáró napon szeptember 8-án. A hálaadó ének a szentmise kezdetét jelezte, s utalva arra, hogy a búcsú után leleplezik, és megáldják a mártír bíboros, Mindszenty József szobrát. – „Krisztusban szeretett testvéreim” – szólította meg a hívőket a püspök, s folytatta: – Máriának ünnepeljük a születésnapját, s egyházunk mégis Jézus születésének történetét olvastatja fel a liturgiában, mert ez Máriának is a szándéka; hogy Jézus legyen a középpontban élete középpontjában. „Mária példakép számunkra, rajta keresztül jött el a világra Isten szeretete” – mondta prédikációjában a püspök, s kiemelte, hogy Mindszenty József bíboros- kinek tiszteletére emléket állítanak a térség lelki központjában- életének középpontjában is Isten állt. – Mindszenty bíboros azért küzdött, hogy a végsőkig kiállhasson a magyarságért, a kereszténységért – hangzott el.

 

Mindszenty József bíboros, 1946. szeptember 8-án látogatott el az emblematikus zarándokhelyre és tartotta meg háromszázezer ember előtt emlékezetes beszédét, ugyanis akkor ünnepelték az 1646-ban megkötött, a görögkatolikus egyház létrejöttét eredményező ungvári unió háromszázadik, valamint az első máriapócsi könnyezés kétszázötvenedik évfordulóját.

Tudunk –e igaz emberek maradni, mint ahogyan Mindszenty József minden megpróbáltatása ellenére az maradt – tette fel a kérdést Palánki Ferenc püspök, aki elmondta: nagy remény van rá, hogy hamarosan a boldogok között tisztelhetjük Mindszenty Józsefet, mert Rómában a bíborosok teológiai bizottsága jóváhagyta életszentségét, a boldoggá avatás folyamata a Szentatya döntésén múlik.

A szentmisét követően a tömeg átvonult a Kossuth térre és Máriapócs legrégebbi temploma előtt leplezték le Mindszenty József szobrát. A köztéri alkotás Bíró Lajos szobrászművész munkája, létrejöttét a Máriapócsért Alapítvány és a magyar kormány támogatta, Kiss András a megyei önkormányzat képviselőjének kezdeményezésére. A képviselő kiemelte: ez az első kelet-magyarországi Mindszenty szobor Máriapócson fontos üzenetet hordoz. Simon Miklós a társág országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő generációk kötelessége az emlékezés, Mindszenty szellemiségének megőrzése.

Az ünnepség következő szónoka Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, a Mindszenty Alapítvány elnöke volt, aki arról szólt, hogy a bíboros halála után (1975) nagyon sokáig itthon nem mondhattak érte gyászmisét sem, holott külföldön emlékművek, emléktáblák, utcák, terek és intézmények sokaságát nevezték el róla. – Mindez arról tanúskodik, hogy a bíborost világi és egyházi részről is elismerték és nagyra becsülték. Magyarországon meg kellett várni a rendszerváltozást, hogy a tiszteletnek maradandó nyomai legyenek. Eljutottunk oda, hogy ma már az ifjabb generációk is őrzik a bíboros emlékét, a róla szóló iskolai vetélkedőkkel, valamint a Mindszenty zarándoklatokkal.

– Máriapócson soha nem kell esernyő, valahányszor itt jártam a viharfelhők hamar távoztak, így van most is: az időjárás kegyes maradt a szoboravatóhoz – mondta Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára. Majd a bíboros méltatásával folytatta: – A katolikus egyház szentjei, szentéleti nagyjai segítenek minket eligazodni a világban, példát adnak az egyes élethelyzetekben, Mindszenty József is így tett. Plébánosként, püspöki megbízottként templomokat, plébániákat épített, hangsúlyozta, hogy szükség lenne helyi, illetve országos katolikus médiára: újságokra, rádiókra. Felemelte szavát és védte az üldözött embereket, a II. világháború vége felé Magyarországon felerősödött zsidóüldözéssel szemben fellépett. Védte egyházát, tiltakozott az iskolák bezárása ellen, ezért a kommunisták és a nyilasok is üldözték, börtönbe zárták. Meggyalázták, rágalmazták, és mégsem gyűlölködött – emelte ki az államtitkár. – Jó lenne most is a gyűlölet fonalát megszakítani, és kiállni hazánkért, kereszténységünkért politikai, társadalmi vonatkozásban – ahogyan Mindszenty bíboros tette – zárta gondolatait Soltész Miklós, államtitkár.

 

szon.hu

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala