Konferenciát rendeztek Budapesten az MKPK szociális körleveleiről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2019-ben kiadott szociális körleveleiről rendeztek konferenciát február 12-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Szent II. János Pál pápa dísztermében. Jelen volt Ternyák Csaba egri érsek és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök. A tanácskozás levezető elnöke Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője volt.

 

A Magyar Püspöki Konferencia (MKPK) 2019. november 13-án Megújulás a szeretetben címmel kiadott körlevele napjaink meghatározó társadalmi és erkölcsi problémáit tekintette át, míg a december 28-án A megfogant élet védelme címmel kiadott körlevél az emberi élet védelmének fontosságát hangsúlyozta.

 

Michael August Blume érsek, apostoli nuncius köszöntőjében közölte: az MKPK tavaly novemberben megjelent körlevelében a demográfiai krízis megoldásául a keresztény családot jelölte meg.

Kiemelte: sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, amelyben lehetőség van elsajátítani a másik ember és a közösség tiszteletét és a legalapvetőbb emberi értékeket.

Az egyház örömmel kínálja fel a szülőknek és a gyerekeknek a hitet, a tudást a közösség élményét – fogalmazott. Hozzátette: az egyházi oktatási intézmények képesek mindenféle családi háttérrel rendelkező gyermeket elkísérni a felnőtté válás útján.

 

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár a szociális kérdések társadalmi jellemzőit tekintette át előadásában. Korábban a család és a helyi közösség oldotta meg a rászorulók ellátását. A 20. és 21. század viszont az egyéni érdekekre tette a hangsúlyt, így a természetes életvezetési minták háttérbe szorultak. A szociális felelősség vállalásához ma bátorság és nagylelkűség kell. „Meddig kell a másikért felelősséget vállalnunk, kivel szemben kell felelősséget vállalni?” – tette fel a kérdést az államtitkár.

 A szocialista időkben úgy látták, hogy minden szociális problémáért az állam a felelős, ezért neki is kell megoldania. Pedig Magyarországon a szociális ellátó hálózat harmadát az egyházak működtetik. A liberális felfogás szerint a szociális biztonság az anyagiaktól függ. Ezt viszont az élet cáfolja. A megoldás mindig az egyén szintjéről indul, ez a politika számára azt jelenti, hogy az egyént és a családot kell erősíteni.

 

Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke elmondta: a konferencia alapjául szolgáló 2019 végén kiadott két püspöki körlevél, a Megújulás a szeretetben és A megfogant élet védelme című dokumentum olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a népesedési krízis, az oktatás, a szegénység és a népmozgások, valamint az élet védelme.

A körlevelek régi, de aktuális kérdéseket tárgyalnak, és céljuk, hogy a bennük megfogalmazott válaszok az egész társadalomra hassanak, mert egyszerre szolgálják hívők és nem hívők javát – közölte.

Úgy fogalmazott: „szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás.”

Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek.

Hozzátette: ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.

Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben – mondta.

Megjegyezte: az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.

 

Orosz Atanáz miskolci megyés püspök, görögkatolikus szerzetes a katolikus egyház cigánypasztorációjáról tartott előadásában hangsúlyozta: a cigányok felzárkóztatását nehezíti, hogy számos problémáról nem lehet nyíltan beszélni, mert az kínos „vagy cigány testvéreinknek, vagy a politikusoknak”.

Példaként említette: évek óta minden fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az uzsorával szemben minden eszközzel fel kell venni a harcot, de sehol nem talál meghallgatásra.

Szólt arról is, hogy „az őszinte beszéd sokszor támadási alap az emberi jogok védelmezőinek”.

Egy-egy cigány iskolát működtető egyházmegyét állandóan támadnak egyrészt a saját hívei, másrészt a civil szervezetek. Kijelentette: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány éveken át támadta a hajdúdorogi, majd a nyíregyházi egyházmegyét egy olyan iskola munkája miatt, amely a városrészben lakó minden iskolás gyermeket a „legkiválóbb módon ellátott és ellát”.

Orosz Atanáz kitért közölte: a romák körében nőtt ugyan az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság, de képzetlenségük miatt rosszabbul teljesítenek, mint nem roma társaik, és emiatt „szükségszerűen frusztrálódnak”.

A rossz közérzet, az alulértékeltség bizalmatlanságot szül, emiatt nem fogadják el a közöttük dolgozókat, elutasítják tanáraikat, szociális segítőiket, lelkipásztoraikat – mondta.

 

Czapkó Mihály, az Egri Érseki Papnevelő Intézet prefektusa a népmozgások kérdésköréhez morálteológiai szempontok szerint közelített. A migrációs krízis felszínre hozta az európai országok és a nemzetközi szervezetek közötti különbségeket. A keresztények egy része e helyzetet az igazságosság felől szemléli, mások az irgalmasság erénye alapján a hozzánk érkező személyek kiszolgáltatottságára hívják fel a figyelmet. Ez a kettő ugyanakkor nem áll szemben egymással. Ferenc pápa szerint az igazságosság és az irgalmasság ugyanazon valóság két fokozatosan kibontakozó dimenziója, mely a szeretetben éri el a csúcspontját.

Az irgalmasság a személyt veszi figyelembe, abban segít, hogy egy igazságosabb világot hozzunk létre. Megtanít arra, hogy a hálaadás lelkülete jellemezzen bennünket. A társadalmi intézményeket ugyanakkor a szolidaritásnak kell irányítania. Ez lehet az alapja annak is, hogy segítsük a hozzánk érkezők beilleszkedését és oktatását. Ferenc pápa a közöny globalizációjáról szólva a szolidaritásra is felhívta a figyelmet. Czapkó Mihály morálteológus szerint ugyanakkor az integráció irányát a jól körülhatárolt identitás határozza meg.

 

Magyar Kurír

MTI



< Vissza

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala