Húsvéti vigilia szertartás és szentmise Egerben

Ternyák Csaba egri érsek az egri bazilikában mutatott be szentmisét Nagyszombaton 18 órától.

 

A húsvéti vigília szertartás sötétben kezdődött, a fényünneppel, a tűz megáldásával  és  a húsvéti gyertya meggyújtásával, majd felcsendült a húsvéti örömének.

 

A nagyszombati vigília szentmisén a három ószövetségi olvasmány után felcsendült a Dicsőség, s meggyújtották az oltár gyertyáit.

 

A főpásztor szentbeszédében úgy fogalmazott: ez az éjszaka Isten hűségének ünnepe, Jézus Krisztus feltámadásának napja. Ez azonban máshogy mutatkozik meg, mint ahogy az emberek elvárnák. A Jézus keresztje alatt gúnyolódók azt mondták, mentse meg Isten, ha akarja, s Jézus is kérte elfogatása előtt: „Atyám, ha lehetséges, kerüljön el ez a kehely, de ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!” A kereszten is kísértés érte.  Isten hűsége sokkal többet jelent, mint gondolnánk: nem hagyta el őt, hanem megmentette, felmagasztalta a feltámadásban. A kehely pedig az üdvösség kelyhe lett, mely minden szentmisében jelen van. Isten sokkal többet ad, mint amit egyáltalán kérhetünk. Isten hűséges minden választottjához, akivel szövetséget köt. Régen sem hagyta cserben szövetségeseit, sőt, akkor is hűséges maradt, mikor megszegték a szövetséget. Nem lehet őt felülmúlni, erről tanúskodnak a zsoltárok is, az olvasmányok is. Az ünnepi szentmiséken egy ószövetségi, egy újszövetségi olvasmány hangzik el az evangélium előtt.  Ezen az éjszakán több ószövetségi olvasmány is felhangzik, mert a húsvéti örömének meghallgatása után, a gyertya dicsérete mellett, annak fényénél jó visszaemlékezni arra, mi mindent tett Isten az emberért az üdvösség története során.

 

 

Azt első olvasmányban arról hallunk, hogy Isten megalkotta  a világmindenséget, s benne az embert és megáldotta. Bizalommal volt iránta, rábízta a teremtett világot. Isten nemcsak megteremt, hanem a saját életében részesít és nekünk ad mindent, ő a kezdeményező, még azelőtt, hogy hűséges lenne. A hűsége akkor jelentkezik, amikor az ember hűtlensége láttán sem bánja meg jótéteményeit, nem veszi vissza ajándékait, bizalmat ad, amelyet később sem von meg soha az embertől. Azért, mert szeret minket, sokkal jobban annál, mint ahogy mi önmagunkat egyáltalán szeretni lennénk képesek. Semmit nem kér cserébe, csak azt, hogy mi is szeressük őt.

A második olvasmányban Ábrahám hűségéről, engedelmességéről hallunk. Ábrahám hitt az Istennek és emiatt megigazult. Számunkra ő a hit atyja, Szent Pál így állítja elénk, hiszen hűségében képes lett volna öregségében született egyetlen fiát is feláldozni, mert hitt Istennek. Hitt abban, hogy Isten hűséges ígéreteiben.  Amikor fia kereste az áldozatot, azt felelte:  „Isten majd gondoskodik”. És ez szó szerint megvalósult ott, és később Jézus Krisztus keresztáldozatában is.

 

A harmadik olvasmányban Isten megszabadítja Izrael fiait az egyiptomi rabságból. Száraz lábbal keltek át a tengeren és megmenekültek üldözőik elől, eljutottak az ígéret földjére, Isten hűséges maradt ígéreteihez. Nem mindig úgy, nem akkor, de mindig meghallgatja a kéréseinket.

Örök irgalommal megkönyörül az Úr és békeszövetséget köt népével, ahogy a negyedik olvasmányban olvastuk. Izaiás próféta a gazdagság szimbolikus szavaival írja le az Úr adományait, amikor arról szól, hogy Isten drágakövekre helyezi népe házának falait, zafírokra rakja le az alapokat.

 

Az olvasmányok bemutatták az üdvösség történetének fontos állomásait, melyeken eljutottunk az Úr feltámadásáig, felismerve az Úr hűségét. Gyakran tűnt úgy, hogy Isten ügye vesztésre áll, mintha elhagyta volna népét, pedig csak a nép lázadt és engedetlenkedett. Isten azonban ekkor is mellettük volt, és mindig talált magának szövetségeseket, akik gyarlók és gyengék ugyan, de tudják, hogy Isten ereje működik bennük.  Rajtuk keresztül írta és írja az üdvösség történetét. Isten új népe, az egyház is felfedezi, hogy Isten nem hagy cserben bennünket, hanem hűséges ígéreteihez. Ezt személy szerint is megtapasztalhatjuk: kézenfogva vezet bennünket, olykor csapásokon keresztül, keskeny ösvényeken. A keresztút legvégén azonban mégsem a kereszt áll, hanem a feltámadt Krisztus – zárta homíliáját a főpásztor.

A homília után a jelenlévők megújították keresztségi ígéretüket.

 

Húsvét vasárnapján  10 órakor mutat be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek.  A hívek a Szent István Rádió élő közvetítésében és a Szent István Televízió Youtube csatornáján kapcsolódhatnak be a szertartásba.

 

Bérczessy András

kép: Szent István Televízió – Federics Róber, Vozáry Róbert

 

 



< Vissza

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

adószám: 18578726-2-10

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala