Gyógyulni és gyógyítani – Cigánypasztorációs találkozó Egerben

 „Teljes közösség Krisztussal az Egyház szentségeiben” – tizenhatodik alkalommal rendeztek cigánypasztorációs konferenciát Egerben. Szeptember 27. és 29. között az egri Szent János Házban gyűltek össze a szolgálatban elkötelezett cigány és nem cigány emberek szakmai, lelki feltöltődésre.

 

A kemény mag van itt: elhivatott cigány és nem cigány emberek, akik elkötelezett munkatársként vesznek részt tanodák, műhelyek, kulturális csoportok, plébániák, önsegítő programok keretében a cigánypasztorációban. Szerte az országból, jelentős cigány lakosságú, hátrányos helyzetű településekről, köztük Szendrőlád, Ózd, Mátraverebély, Gyöngyösoroszi, Rimóc, Tuzsér, Bajna, Hajdúsámson, Balajt képviseletében. Pap- és szerzetestestvérek és civilek vesznek részt évről évre Egerben a konferencián, hogy megerősödjenek a szolgálatban, Jézusért, népükért. Tanítás, ünnep, töltekezés, találkozás ez a három nap.

Idén három püspök – Majnek Antal, Beer Miklós és Székely János – is a találkozó előadói között volt, pap- és szerzetestestvérek tartottak elmélkedéseket, számos tanúságtétel hangzott el. A szendrőládi zenekarnak köszönhetően a zene most is betöltötte a Foglár utcai épületet.

 

Immár tizenhatodik alkalommal szerveződött meg ez az országos cigánypasztorációs konferencia, támogató partnerként idén bekapcsolódott a Boldog Ceferino Intézet (BCI) a „Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében, egyházi és civil szakemberek szociális érzékenységének növelése” program keretében. Mi a rendezvény első napjának estéjén érkeztünk.

A találkozó témája ezúttal a szentségi pasztoráció volt. Székely János püspök szerint a szentségek által erősíteni tudjuk az Egyházhoz való kötődést. A szentségekben való részesülés lehetősége azt közvetíti a hívő ember felé, hogy része a közösségnek. Aki saját hitében előre tud lépni, annak rendeződni tud az élete, javul az életminősége – ezt mutatja a cigánypasztoráció tapasztalata.

 

Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense emlékeztetett, hogy a cigányság kapcsán általában problémákat említenek. Így az Egyház is kénytelen ezek valamelyike mentén haladni. Idén azonban más utat választottak a szervezők. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a problémák hátterében mindig a cigányság perifériára szorultsága áll. Most viszont azt kívánták megmutatni, hogy Isten olyan módon szereti az embert, hogy felemeli, a középpontba állítja a szentségekben való részelsülés révén. Tették ezt azzal a reménnyel, hogy ennek megélése gyógyítóan hat a cigány emberekben élő sebzettségre, ezáltal a társadalomra is.

A konferencián évek munkájába kaptunk bepillantást, ahol semmit nem adnak könnyen, nagyon meg kell dolgozni mindenért. Bemutattak számos jó gyakorlatot, beszéltek életükről a szendrőládiak, tuzsériak, balajtiak, megismertük a gyöngyösoroszi Jó Pásztor Nővérek szolgálatát. Képet kaphattunk arról, mennyi jó példa mutatható fel országszerte a cigánypasztoráció területén.

 

Majnek Antal püspök a kárpátaljai gyakorlat alapján úgy véli, akkor is érdemes belevágni a cigányokkal való kapcsolatépítésbe, ha hetente akár csak egy órát tudunk elmenni a családok, gyerekek közé. „Közéjük kell mennünk, barátkozni a gondolkodásmódjukkal. Nem szabad félni a szegregációtól – az első lépcsőfokon vállalni kell a szegregációt, csak a távolabbi cél lehet az integráció.”

Tomka Ferenc atya a többségi társadalom oldaláról közelített a feladatokhoz. Szerinte a cigányság egészének helyzetében össztársadalmi „odanyúlás” nélkül nem érhetünk el eredményeket. „Melléálló, kísérő, hosszú távú neveléssel tehetünk valamit. Sok sikeres kezdeményezést látunk. Jó lenne, ha még jobban észrevenné a társadalom, milyen elkötelezett szövetségeseket találhat az egyházakban, civil szervezetekben.”

A három nap gazdag programot kínált. Az előadások, tanúságtételek és csoportbeszélgetések különböző utakon közelítettek a szentségi pasztoráció lehetőségeihez. A szentmisék, a szentségimádás, dicsőítő énekek tanúságot tettek arról, milyen szépen ünnepelnek a cigány emberek.

A második nap szentmiséjét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. Biztatott, keressük az alkalmakat, ahol együtt vagyunk, ahol közel tudunk kerülni egymáshoz. „Az Úrjézus szelídségével tudunk békét teremteni, az ő lelkületével legyünk jelen a világban.” A főpásztor kérte, gondoljuk át: Mi volt Jézus életében olyan, amit mi ne tudnánk megtenni? A legtöbbet meg tudjuk tenni, jóságát és szeretetét el tudjuk vinni a világba. A Szentlélek pedig segít abban, hogy valóban tudjunk így élni.

 

Beer Miklós lelkipásztori szolgálatára visszatekintve elmondta, roma és nem roma meg tudja találni a hitben való közösséget. A testvéri közösség megélése képes átsugározni az egész társadalom szövetén. „Ha mi elfogadjuk egymást hátrányos megkülönböztetés nélkül, az az egész társadalomra gyógyító hatással van. A Váci Egyházmegyében kiépítettünk egy modellt. Papjaink és akolitusaink között cigány testvérek is vannak, akik viselkedésükkel, életükkel kivívták a tiszteletet.”

 

A találkozó véget ért, a munka folytatódik. Vasárnap Esztergomban adták át a BCI „Hit iskolája” címmel indított, cigánypasztorációs munkatársakat képző programjában végzetteknek az úgynevezett tanúsítványt. Ők azok a tanúságtevő „hídemberek”, akik a továbblépésen munkálkodnak, az élhető, közös jövőért.

 

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Szent István Televízió



< Vissza

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala