Érseki szentmise Szent László ünnepén Mezőkövesden

Június 27-én szentmisét mutatott be Ternyák Csaba egri érsek Mezőkövesden, a Szent László templom felszentelésének 250. évében. A szertartáson jelen volt a nagyváradi Szent László ereklye.

 

A szentmise elején a közösség képviselői köszönetet mondtak a hívek, az önkormányzat és az érsekség támogatásáért, melynek köszönhetően új oltár és ambó kerülhetett a templomba.

A főpásztor az ambó megáldásakor úgy fogalmazott: az ambó Isten igéjének asztala, innen kapjuk keresztény életünk lelki táplálékát,

A főpásztor szentbeszédében a felújítás alatt álló egri bazilika freskóira, a mezőkövesdi származású Takács István alkotásaira utalva elmondta: két templom látható egymással szemben: az egri és a római Szent Péter bazilika. Egerből két körmenet indul Rómába, egyiket szent királyaink vezetik, másikat Czapik Gyula érsek, s a sorban matyó ruhás lányok és legények is vannak. A főpásztor egy feliratra mutat: „Uram, kihez mennénk, az örök élet igéi nálad vannak”.

Az alkotás a magyar nép Jézus Krisztusba vetett hitét és hűségét jeleníti meg Róma iránt. Az 1950-es szentévre készült, egy olyan időszakban, amikor a magyar egyház vezetője, Mindszenty bíboros börtönben volt, az egyházi javakat az állam lefoglalta, a szerzeteseket szétszórták, a híveket a marxista ideológia, a titkosrendőrség és a téeszesítés réme fenyegette, mindenki félelemben élt. Takács István pedig olyan festményt készít, amelyen az egri érsekkel együtt hitet tesz a magyarok Szent Péter utódához való hűségéről.

Amikor szabadságunk és függetlenségünk veszélyben volt, akkor a katolikus egyházhoz való hűség mindig megerősített bennünket, és erőt adott az értékeink melletti kiálláshoz. Ezen a hatalmas festményen ott láthatjuk az elegentissimus rex, a legelegánsabb király alakját is, akit Zágrábban, Nyitrán, Győrött és Nagyváradon, Debrecenben és Kaposváron kiemelten tisztelnek és akinek tisztelete itt Mezőkövesden is nem csak 250 évre - amikor a templom elnyerte mai formáját - hanem ősi időkre nyúlik vissza.

A főpásztor gratulált a nagyszerű alkotásokhoz, melyekkel a jeles évfordulóra készült a közösség. Ternyák érsek örömének adott hangot, hogy a szertartáson jelen volt a szent nagyváradi ereklyéje, Böcskei László nagyváradi püspök úrnak köszönhetően, aki az ünnepre engedélyezte, hogy munkatársai elhozzák az ereklyét. „Tisztelettel és hódolattal vesszük körül, mert csontjai révén most úgy éljük meg, hogy fizikailag is itt van közöttünk. Jelenléte bátorít, öntudatot ad, vezet, gondolatokat ébreszt, elhatározásokra sarkall” – fogalmazott az egri főpásztor.

Az érsek felidézte Szent László életének főbb állomásait: „Alig néhány évvel Szent István király halála után, 1045 táján született Lengyelországban I. Béla magyar király és Rikeza lengyel hercegnő fiaként, amikor apja, még mint herceg, lengyelországi száműzetésben élt. 1050 körül költözött vissza a család Magyarországra. Már fiatalon különböző győztes csatákban vett részt a kun és besenyő betörések idején, míg végül 1077-ben trónra került, nem annyira az öröklés joga, hanem népszerűsége és személyes alkalmassága miatt. A lovagi eszményt testesítette meg, karddal védte az országot a betolakodók elől. Népszerűségét katonai erényein kívül kétségtelenül emelte jó megjelenése, magas, izmos termete. Uralkodása legfőbb célkitűzésének Szent István államának megszilárdítását tartotta. Ennek érdekében szigorú törvényeket hozott és kialakította a vármegye-rendszert. 1095-ben Nyitrán halt meg. Nem egészen egy évszázaddal később, 1192-ben avatták szentté.”

A főpásztor Prohászka Ottokár híres szónok, székesfehérvári püspök szavait elevenítette fel, melyekkel Szent László magyar kereszténység kialakulásában játszott szerepét méltatta, mely a kereszténnyé lett nemzeti eszményen keresztül a nép szívét megnyitotta a hit iránt.

Szent István művét valóban Szent László szilárdította meg, ő járt közben első királyunkat szentté avatása érdekében és tiszteletét is ő terjesztette el az egész országban. Ezzel megszilárdult és elmélyült a kereszténység, beágyazódott kultúránkba, a magyar kultúra felvette a kereszténység elemeit, része lett, Szűz Mária, a szentek, szentségek tisztelete, egy kölcsönhatás alakult ki. S így elmondható, hogy magyarnak lenni mindmáig egyet jelent a kereszténységgel. A kereszténység sokak számára kulturális identitást jelent, nekünk életformánk, az örömünk oka.

Ha csupán történelmi személyiségként tekintünk Szent Lászlóra, nem értjük meg a mai ünnep jelentőségét. Az öröklött javakat meg kell becsülni, értékelni és gazdagítani kell. Minden generációnak hozzá kell járulnia az elődök munkájához és meg kell hoznia saját elfogadó döntéseit. Igaz ugyan, hogy Szent István és Szent László király műve mindmáig jelenvaló és áthatja a magyarság életét, de ez csak azért van így, mert az előttünk járó generációk sora mind tudatosította, elfogadta, és magáévá tette ugyanazt a tanítást, ugyanazokat az ideálokat, amelyek nagy elődeink életét áthatották. Nekünk is hűségesen, okosan és bátran ezekből a hagyományokból kell táplálkoznunk, hogy megőrizzük identitásunkat, nyelvünket és őseink hagyományait és legyen erőnk azt öntudatosan, szeretettel továbbadjuk a következő nemzedékeknek.

Ami érvényes az egész nemzetre, az természetesen érvényes szűkebb környezetünkre. Mezőkövesd identitásának szerves része a katolikus keresztény hit. Amikor erre értékként tekintünk, akkor valóban gazdagít és megtart bennünket, de ha ez a kötődés elhalványul vagy megtörik, az olyan, mintha egy nagy fának a legfontosabb gyökerét átvágnánk.

Takács István festőművész erről a gyökérről sarjadt és rendkívül értékes gyümölcsöket hozott. Ma hiánypótló feladat hárul mindazokra, akik az egész közösségért tevékenykednek. Akkor lehetünk méltók Szent László örökségéhez, ha az ő kemény férfiassága, elkötelezett magyarsága és mély hite különösen is a város férfi társadalmának példaképe lesz – mutatott rá a főpásztor.  Hozzátette: segítsük hozzá a fiatal férfiakat, hogy felnőjenek ehhez az ideálhoz, mint papok vagy édesapák. Istennek legyen hála, hogy az elmúlt évtizedekben sok papi hivatás indult innen. Ma is imádkozzunk új hivatásokért! Olyan édesapákra – és természetesen édesanyákra - van szüksége Mezőkövesdnek és az egész magyar társadalomnak, akik számára az istenes élet, az imádság, a templomba járás értéknek számít, akik arra törekszenek, hogy szenteket neveljenek, mint ahogy Szent László király  Szent Piroskát. Nekünk is szentté kell válnunk!

Az egri bazilika festményére visszautalva Ternyák érsek úgy fogalmazott: „Takács István Szent László ábrázolása azért hiteles számomra, mert a szent vonásai egyrészt visszatükrözik a győri hermát, másrészt olyan karakteres matyó vonásokat is felfedezek rajtuk, amelyek a mezőkövesdi férfiakra emlékeztetnek. Feltételezem, hogy a művész ilyen hatások alatt alkotott. Szeme előtt nem csak a herma, hanem a mezőkövesdi férfiak tekintete is ott lebegett. Azoké a férfiaké, akik szerették hitüket és egyházukat, akik a családjuknak és a matyóföldnek szentelték életüket. Kövessük mi is Szent László és az előttünk járt nemzedékek hűségét! Rajtunk múlik ugyanis, hogy sikerül-e a keresztény és magyar ideált átültetni a XXI. századi viszonyok közé.”

A főpásztor elmékeztetett még: a mindig győzelmes ,,Bátor László” a történelem során a katonák védőszentje lett, nevének oltalma alatt vonultak a csatába, s ez volt a csatakiáltásuk: ,,Szent László, segíts!'' A török elleni fölszabadító háborúk idején egy külföldi fültanú elbeszélése nyomán följegyezték, hogy a katonák a tábortűznél ,,fél óráig zenéltek és magyar víg dalokat mondottak Szent László tiszteletére, kinek épp aznap ünnepe volt''.

Egy régi himnusz szavaival zárta szentbeszédét Ternyák Csaba egri érsek:

"Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!

Magyarországnak édes oltalma,

Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,

Csillagok között fényességes csillag!

Szentháromságnak vagy te szolgája,

Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;

Te szent léleknek tiszta edénye,

Szűz Máriának választott vitéze." Amen.

 

Az új oltár felszentelésekor az érsek Isten kegyelmét, áldását kérte az Úr dicsőségére épített oltárra és a körülötte összegyűlő hívekre.

A szertartás körmenettel zárult.

 

 

Bérczessy András

fotó: Szent István Televízió, Federics Róbert

 



< Vissza

Támogatás

Bankszámlaszám: CIB Bank Zrt.
11102003-18578726-10000001

Adó 1%

adószám: 18578726-2-10

Imaszándék

A Szent István Rádió minden nap 18 órától Rózsafüzér imádságot közvetít. Hallgatóink imaszándékait hétköznapokon 9 és 16 óra között várjuk telefonon a 36-510-610-es számon.


Kívánságműsor

A Szent István Rádió kívánságműsorába várjuk az Önök zenei kéréseit a 36-510-610-es számon 8 és 18 óra között.

Napi evangélium

Imádságok

Az Úr imádsága (Miatyánk)
Rózsafüzér
Az úr angyala